Amikor elkezdtem az IR életmódot, akkor azt gondoltam, hogy ez rengeteg időmet veszi el. Először így is volt, aztán rájöttem néhány trükkre.
Bármilyen étrendbe kezd bele az ember, az elején mindig ijesztő. Hiszen olyan új dolgok várnak rád, ami miatt ki kell mozdulnod a komfortzónádból, ami kibillent a mindennapi rutinodból és alapjaiban változtatja meg az életed. Ijesztő ugye? Nekem is az volt, néha még most is az. Hiszen figyelni kell arra, hogy mennyit eszem, ezért számolni és mérni kell mindent, emellett megnézni, hogy lassú vagy gyors, és persze aki fogyni szeretne vagy csak figyelni arra, hogy mennyi makrót visz be, annak a kalóriára, zsírra, fehérjére és még ki tudja, mennyi mindenre kell ügyelnie.
Szóval igen, kicsit én is elveszettnek éreztem magam, amikor a dietetikustól kiléptem, annak ellenére is, hogy nagyon jó szakemberhez mentem, mert bár sokat beszéltünk mindenről, de helyettem nem tudja ezt senki megcsinálni. Így az első pár hét vagy hónap az néha kétségbeeséssel telt, mert nagyon bele kellett szoknom a számolásba és úgy mindenbe. Viszont ez a bejegyzés pont arról fog szólni, hogyan tudsz ezen túllendülni, mert vannak olyan trükkök, amikkel könnyebbé teheted a mindennapjaidat. Ezeket szeretném megosztani veletek.
Mit kell számolni?
Talán az egyik legkönnyebb dolog, ha megtanulod vagy kiragasztod a konyhádba azokat az alapanyagokat, amiket nem kell számolni. Így bármit is főzöl vagy eszel, nem kell utána nézned, hanem tudni fogod, hogy nem kell hozzá adnod a napi szénhidrát mennyiségedhez.
Legyen füzeted!
Igen, tudom, most mosolyogsz. Hiszen minden inzulinrezisztensnek van egy füzet és egy toll a konyhában a mérleg mellett. Viszont én azt kérem, hogy most használd másra! Főzd meg a köretet és írd fel, hogy mennyi CH van benne, mennyi a kész étel és mennyit kell ebből enned. Innentől, ha például kölest főzöl, akkor nem kell újra és újra lemérned, hanem mindig ugyanannyi mennyiséget készítesz el, és tudod, hogy annak a felét vagy harmadát eheted ebédre vagy vacsorára.
Csinálj receptes könyvet!
Igen, ez is nagyon alap dolognak hangzik, de sokan nem csinálják. Ugyanis nem mindig próbálunk ki új recepteket, hanem általában ugyanazokat váltogatjuk. Akkor miért mérnéd le minden alkalommal? Készítsd el egyszer, mérj és számolj, majd ezeket mind jegyezd fel és akkor már a következő alkalommal tudni fogod, hogy ha ugyanekkora adagban készíted, akkor mennyi szénhidrát van benne és mennyit ehetsz.
Kanalazz!
Ez kicsit félre vezető, mert nem csak a kanálra gondolok. Egyszerűbb a főzés és a sütés, ha leméred, hogy 1 evőkanál vagy 1 bögre alapanyag hány gramm, mert így mérleg nélkül is könnyedén el tudod készíteni majd az ételeket. Tehát pl. hány gramm 1 kanál teljes kiőrlésű liszt, vagy hány gramm 1 bögre bulgur, majd ezeknek a CH tartalmát mellé írod.
Szemmérték
Ha már többször kimérted ugyanazt az ételt, akkor előbb-utóbb rááll a szemed, hogy mennyi lesz egy adag a vacsorához, ebédhez vagy a reggelihez. Teszteld magad az elején, hogy sikerült-e eltalálnod szemmértékre ezeket az adatokat, és ha nem, akkor majd a gyakorlás és az idő segít ebben. Senki nem kezdi profin.
Ahogy látjátok, ezek nem olyan komoly dolgok, és biztosan neked is kialakulnak majd a saját praktikáid. A lényeg, hogy ne gondolj arra, hogy ez az életmód teher, hiszen meg lehet találni azokat a trükköket, amivel könnyebbek a mindennapok.
